Új felfedezések a budai barlangokban

A Pál-völgyi-kőfejtő északnyugati sarkában nyíló Bagyura-Harcsaszáj-Kis-Hideg-lyuk-barlangrendszer akkor még különálló tagjaiba közel 100 éve hatolt be először kutató. A három különálló üreg összekötésével a rendszer összhosszúsága a legutóbbi felmérés szerint (Kovács-Nyerges 2006.) 660 méteresre növekedett, legnagyobb mélysége -42 méter.A Harcsaszájú-barlang és az azzal nyilvánvaló genetikai és morfológiai rokonságban álló Pál-völgyi-barlang térképét tanulmányozva kiderül, hogy a régi Harcsát mindenestül kijelölő kelet-dél-kelet â013 nyugat-észak-nyugati a fő hasadékirány a térségben a Pál-völgyi-barlang fogadóépületének vonalától nyugatra általánosan meghatározó irány. Szembe tűnik továbbá az is, hogy a Harcsa régi, és a Pál két keleti végpontja egy vonalba esik. Ez a két egyszerű, térképről leolvasható megfigyelés, valamint a Bekey Csoport rendkívül eredményes munkája motiválta, hogy folytassuk a bontómunkát a Harcsaszájú-barlang régi végén, a rendkívül agyagos, úgynevezett Disznófürdető 1984-ben felhagyott kutatási pontján.

Másfél év alatt, összesen 24, délutáni program keretében zajló bontóműszak 2008. júliusára hozta meg a várt eredményt, bejutottunk a Harcsa addig ismeretlen részeibe. Az új részek fő csapásirányai a Pál és a Harcsa hasadékirányaival egyezőek, a főirányok 120-300°, a keresztirányok 30-210° körüliek. Az első szakasz négy párhuzamos főhasadék és az azokra merőleges kereszthasadékok rendszere, melynek becsült összhossza 400 méter. A négy főhasadék délről északra a Hullámvasút-, a Tej-, a Bejárati- és a Gádoros-hasadékok, illetve az ötödik tagot csupán egy terem, a Vatikáni múzeum-terme képviseli. A Harcsa új részének második szakaszát nem a párhuzamos főhasadékok rendszere jellemzi, hanem egy fő hasadék (a fenti négy közül a legdélebbi), mely kimutat nyugat-észak-nyugati irányban, a Szépvölgyi úttal párhuzamosan. A folyosók itt már jelentős métereket öltenek, nem ritkák a 3-4 méter széles, 5-6 méter magas szakaszok sem, és a Lottó ötös-terem mintegy 10 méter átmérőjű és ugyanolyan magas, és egy 25-30 méter magas hasadék-kürtő rendszer emelkedik ki belőle. Az új részek becsült összhosszúsága 1000 méter. A járatrendszer hossza tehát már most biztosan 1,5 kilométer fölött van.

A régi rész végpontja a bejárattól mintegy 110 méteres légvonalbeli távolságban van, az új részek legnagyobb kiterjedése kelet-dél-keleti - nyugat-észak-nyugati irányban körülbelül két-háromszorosa ennek. A jelenlegi legtávolabbi pont egy három párhuzamos hasadék alkotta hasadékrendszer, melyben egy kovásodott kitöltés alatt lehetne tovább bontani. Az új részek formakincse a Pál-völgyi-barlangéhoz hasonló. A tektonikusa preformált folyosók oldott falúak. Gyakoriak a többszörösen összetett gömbüstös oldási formák. Egy érdekes és több helyen megfigyelhető, a meredeken lejtő, majdnem függőleges falakat 2-3 méteres szélességben és több méteres magasságban borító oldási forma a lejtőkarra hasonlít: 5-10 cm széles és ugyanolyan mély, lefelé futó völgyecskéket ugyanakkora, szintén lefelé futó, lekerekített gerincecskék választanak el egymástól. A forma pontosabb tanulmányozására még nem volt időnk. Az új részekre a képződmények kevésbé jellemzőek. A cseppkőképződés a középső szakaszban fordul elő, sehol sem túlzottan előrehaladott állapotban, és mindenütt aktív vízcsepegéshez kapcsolódva. A vízcsepeges időnként ezeken a helyeken rendkívül erős, de nem követi a felszíni időjárás alakulását, ezért feltehetően a csepegés csőtörésből származik, és a cseppkövek, bevonatok a 20. század képződményei.

A kiválások közül a teléreket alkotó kalcit és a barit az uralkodó, és gipsz is előfordul. Megfigyelhetők az egymásra települt, különböző habitusú kalcitkristályok, melyek a különböző elöntési és kiválási szakaszok eredményeként jöttek létre. A kitöltésekre az agyaglejtők- és dombok, valamint az omladékok jellemzőek. Ahol a vízcsepegés a nagy mennyiségben jelenlévő agyagot eláztatta, ott a közlekedés nehézkessé és kellemetlenné válik. Az agyaghegyek alól kilátszó, eltemetett járatok körvonalai további izgalmas kutatási pontoknak ígérkeznek. Az omladékok nem ritkán balesetveszélyesen ingatagok és a folyosók végét több helyen behullott kőtömbök zárják el. A barlangot ideiglenesen lezártuk, és mindennemű túrázást megszüntettünk. Akit érdekel, keressen meg, lehet jönni, munka van bőven. Aki inkább feltörné a bejáratot, azt kérjük, hogy az okozott kár ellenértékét tegye le a Pálkocsmában, a képződményekre vigyázzon, és az ajtót úgy csukja vissza, hogy tegyen alá egy követ, hogy a denevérek ki tudjanak mászni.

A hétvégén (2005 05. 29.) -10 m-es mélységben egy roppant veszélyes és csak nehezen átbontható omladék állította meg a feltárást. Az eddig mélyített kutatóakna közvetlen közelében (a felszínen), azonban egy korábban reménytelennek látszó kis hasadék kitágításával szintén egy szálköves oldott üregbe jutottak, amiben a lefelé tartó járat kitöltését bontják ki a kutatók. Elmondásuk szerint: - itt talán több a remény bejutni a mélyben sejtett barlangba. A feltárás folytatódik. A barlang bejáratára egy betonkocka fogadófülkét terveznek, amit kútgyűrűkkel a felszínre (közterületre) vezetetnek majd. Ez biztosítaná a későbbiekben a barlang feltárás lehetőségét.

Jelenleg (2005. 05. 24.) - 7 m mély a barlang. A márgában lefelé tartó ferde hasadék alján összecementálódott omladéktömböket kell szétpattintani a vöröses-sárgás agyagos barlangi üledékből (hasonlít a József-hg-bg. Szoláriumi részeinek üledékeire). A 174 m-en nyíló hévizes barlang az 1984-ben felfedezett József-hegyi-barlang egyik fő üregesedési szintjén (Kinizsi Pu.) húzódik attól 120-150 m-re K-re; a Reptér és Kőbánya nevű részek „közelében”. A hasadékok tektonikai irányítottsága éppen abban az irányba mutat.

Az építtetőnek roppant sürgős lenne az üreg megkutatása, hiszen az ősszel szeretné átadni a csatorna gödör mögött éktelenkedő két rózsadombi „palotát”. Kis hibája hogy a csatornafektetésre (állítólag) nem volt engedélye, talán ezért sietett annyira a betemetéssel. A barlangfeltárás szempontjából ez persze mellékes. Most már a törvény védi (ex lege) a barlangot.

Október folyamán Budapest III. kerületében, a Mátyás-hegy keleti, Dunára néző lejtőjén egy építkezés alapozógödrében több gömbfülkét harántoltak. Az építtető megbízásából egy ad hoc (jobbára egyetemistákból álló), változó összetételű társaság két hét folyamatos munkával kibontotta a Kiscelli-barlangot. Ez most 23 m hosszú, jó 9 m mély. Az alján már teljesen nyitott, levegős termecskét találtunk (van vagy 5-6 m2-es), fölötte egy szép kürtő nyílik, a járat megy lefelé, de omladékkal kitöltött. A bevezető járat is barlangszerű: teteje gömbfülkékből áll, kevés képződmény is látható benne. A huzat tegnap, a lehűlés hatására olyan volt, hogy majd kivitt bennünket. Persze, lehet, hogy egy köráramlásról van szó, vagy az is hozzásegít, de ha lejjebb haladunk, ez elválik majd.

A hévforrások a Gellért-hegytől Róka-hegyig tartanak. A Kiscelli-plató környékén azonban egy barlang sem ismert! Itt nagyon közel vagyunk a Kiscelli Agyaghoz (kb 150 méterre). Nyilvánvaló, hogy a források a Kiscelli Agyag és az eocén mészkő-márga határán kellett, hogy fakadjanak, tehát nagyon is elképzelhető itt egy nagykiterjedésű, "új" budai barlang. A környéken 5 további kisbarlang ismeretes, és egyiknek sincs meg a fő járatszintje. Itt talán van lehetőség ennek elérésére, de nem sokáig. A barlang bejáratát ugyan kivezetik közterületre, (az alig 2 méterre van), de az egy meredek lépcsősor. A közterületen majdan konténerbe kell gyűjteni az anyagot, azt fizetni kell, de a lépcsőn nem tudják elhelyezni, tehát a barlangtól még fel kellene vödrözni az utcáig!!!

Tehát addig érdemes bontani, amíg a lépcső két oldalán folyik az építkezés. Valószínű, hogy tavaszig nem lesz felszíni rekultiváció, tehát lehet dolgozni. Úgy tűnik, 6-8 napi munkával dűlőre lehetne vinni a dolgot, mivel már elértük a mészkövet. Úgy képzelem, hogy összehozunk egy lelkes, alkalmi csapatot, amelyik hétvégeken, szombaton vagy vasárnap egy napot dolgozik. Mivel 7 ember kell a kitermeléshez, legalább 15 főnek kellene jelentkezni, hogy mindig meglegyen a kellő létszám.

A munkát én koordinálom, Adamkó Péterrel ketten vagyunk a hivatalos kutatásvezetők. Év végéig van kutatási engedélyünk. Várom a lelkes fiatalok jelentkezését : losz@iris.geobio.elte.hu

2003 január-február folyamán az ARIADNE Egyesület kutatói Nagy Sándor vezetésével, több más csoport tagjai és egyéni kutatók jelentős segítségével még újabb részeket tártak fel a barlang "Új része" alatt.

Az eddig feltárt hossz kb 300 m, de számos bontási hely van még. A feltárás különlegessége, hogy az Új rész "kilépett" az eddigi, meglehetősen horizontális kiterjedésű barlangból, az első gyors felmérés szerint a barlang mélysége 85 m-re növekedett. Az alsó részeken már eocén alapkonglomerátum törmelékeket találtunk, valószínüleg néhány méterre vagyunk a triásztól. A járatok viszonylag kényelmesek, de azért baradlai méretekre senki ne számítson.

Az elmúlt évek kisebb feltárásaival együtt a barlang hossza már 700 méterrel növekedett az 1992-es térképezés óta. További információ és képek az ARIADNE honlapon (http://ariadne.fw.hu).

Részlet az új részből

Linkajánló:

Új felfedezés a Molnár János-barlangban !

Adamkó Péter minden rózsadombi építkező barátja újabb barlangindikációkat fedezett fel egy a Pusztaszeri út 22. sz. alatt kezdődő építkezésen. A megtalált két gömbfülke világosan jelzi hogy a boldog telektulajdonos Gyárfás Tamás (Nap TV) csak a természetvédelmi szempontok maradéktalan betartása mellett folytathatja megkezdett építkezését, míg a barlangkutatók újabb potenciális bejutási lehetőséghez jutottak a Rózsadomb alatt minden kétséget kizáróan nagy kiterjedésű barlangrendszerbe.

Az elmúlt félévben több új barlang került elő épület alapozás során a főváros budai területén (Tamara u-i bg. 20m/-10m; Szalamandra u-i bg. 15m/-13m.; Haránt u-i 2 db bg. 30m/-10m). Ezek mellett a legígéretesebb éppen a napokban (október) nyílt meg a Ferenc-hegy K-i részén a Szemlő-hegyi- és a Ferenc-hegyi-barlang közötti területen. A több százmilliós árú telek szerencsés tulajdonosa (Doszpot Péter) minimum négy új barlangot tudhat a telke alatt. A nagy méretű oldott gömbfülkékben rengeteg az omladékos kitöltés, de a jobb megtartású részek gazdagon borítottak borsókővel. A mélyebb zónákban valószínűsíthető egy a környék nagy rendszereihez hasonló hálózatosan kiterjedt több kilométeres barlangrendszer húzódik. Ezt az erősen üregesedett területet jellemzi, hogy szomszédos telkek csaknem mindegyikében ismerünk kisebb barlangokat. A feltárás az építkezés megkezdése óta folyik.

Október közepére már hat barlangot számlál a Ferenc-hegyi építkezés alapgödre, aminek minden 4 m-nél mélyebbre nyúló sarkában megnyílt egy-egy üreg. A járatok a Ferenc-hegyről már jól ismert sakktáblaszerű hasadékrendszer tektonikai vonalait kezdik kibontakoztatni. A legmélyebbre az egyes, kettes barlang nyúlik (-10 m) reményteli oldott borsóköves járataival. A hármas egy hatalmas 4-5 m átmérőjű felszakadt gömbfülke omladékát megkerülve szépen oldott szálban álló gömbfülkébe torkollik. A négyes egy határozott felül kovás, alul agyagos hasadék mentén 9 m mélységig van kiásva, de a benne kiáramló huzat igen bíztató. Az ötös egy széles kovás hasadék és egy összeszakadozott alsó teremből áll, amiből határozott hasadék tart ÉNy-felé, falain borsókövekkel. Alul agyaggal és kőzettörmelékkel kitöltve. A kutatási szempontból kissé összetett sarokban intenzív huzat érezhető. A hatos a legszebben oldott gömbfülkékből áll, meredeken lefelé tartó laza morzsalékosan agyagos kitöltésű járattal. Egy része erősen megközelíti az ötös üreget, de alatta a mélybe tart. A kutatások már csak az 5-, és a 6-os üregekben folynak, legalábbis amíg az építkezés nem vezeti ki a felszínre a barlangok bejáratát a további feltárás érdekében.